A Patkó-villa, vagy más néven a Gobbi-villa a Dunabogdány és Visegrád közötti Visegrád–Szentgyörgypusztán a Kisoroszi-révnél található.

Az eredetileg nagyobb (egész domboldalnyi) területet Gobbi Hilda üresen vette. Mivel további beruházáshoz nem volt tőkéje, extra fellépéseket vállalt és eladott telekhelyeket, melyek közül például egyiken Kerekes János zeneszerző nyaralót épített, Eszterházy Ilona színésznő és férje, Babits Antal – urológus professzor és a Nagy Imre-kormány egészségügyi minisztere – hétvégi faházat, egy másik területen Fónay Márta kertészkedett haláláig. Házy Erzsébet és Darvas Iván is vett telket – melyre végül sosem építkeztek. A közvetlen Gobbi telekrésze alatti földet Vály Rózsi[2] tánctörténész vette meg, ám ehhez csupán egy pallónyi ösvény vezetett, így – nem lévén hogyan odaszállítani az építőanyagot sem – egészen a művésznő haláláig nem építkezhetett rá, s az után is csak hamisítással. Ezt viszont hamar leleplezték és az építkezés félbemaradt. A hegy tetején pedig, az ott – a nyaraló felett – felépített négyszintes házban forgatta le Fábri Zoltán a Karinthy Ferenc könyvéből adaptált Gyertek el a névnapomra című filmjét 1983-ban. A természet zárja le a Gobbi-birtokot az Áprily-völgyet is záró sziklafallal.

A ház társadalmi munkában épült az 1960-1970-es években. Még a katonaság is besegített, sőt, egy külön oda vezető út is készült hozzá. A színésznő már fiatalon csatlakozott a baloldali mozgalomhoz, mely aktivitásának köszönhetően kellő befolyásra tett szert a korabeli hatalomnál. A villa kő és fa építőelemeinek 80 százalékát – ahogy végrendeletében írta – a „Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből” mentette meg[3] a pusztulástól. A házban továbbá megtalálhatók Jászai Mari, Bajor Gizi, Somlay Artúr öltözőinek ajtói, de az egykori Nemzeti oszlopfője is beépítésre került.

Gobbi szinte minden szabadidejét és a nyarakat is itt töltötte. Ma is sok személyes emléke megtalálható az épületben és a hozzá tartozó kertben, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyar Szentendrei Duna-ágára, Kisoroszira, és egészen a túloldali hegyekig ellátni. Rengeteg színészkollégája is megfordult a villában, pihenni, kikapcsolódni vagy épp összejöveteleken, ezzel is segítve, összetartva a szakmát.

Gobbi Hilda 1987-ben írt végrendeletében, féltve a magyar színházat – és mivel családja, gyermeke nem volt –, vagyonát a szakmára, a kollégákra hagyta, és barátját, Rőder Edit ügyvédet kérte föl az irat elkészítésére, gondozására. Így vagyona budai (Orsó utcai) öröklakásának és garázsának eladásából származó részéből gyakorlatilag az Aase-díjat alapíttatta meg, továbbá rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – mely a kultuszminisztérium jogi kifogásai miatt ebben a formában nem jött létre, bár a több mint kétmillió forint kamatait minden évben szétosztották, így viszont az alaptőke nem emelkedett, a támogatás összege eljelentéktelenedett – és Visegrád-Szentgyörgypusztai nyaralóját is alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára. A színésznő 1988 nyarán hunyt el.

Gobbi Hilda halála után a kultuszminisztérium – ami 2010 után az Emberi Erőforrások Minisztériumának része lett – újíttatta fel az épületet. Az évi fenntartási költséget – mely 2004-ben 2,5 millió forint volt – a Pesti Magyar Színház, mint az állami tulajdonú alkotóház fenntartója saját büdzséjéből fedezi, támogatást nem kap rá.

A villa jogi helyzete sokáig bizonytalan maradt, lassan a végakaratban foglalt cél is szinte feledésbe merült. Ezt nehezítette, hogy 2000-ben a kultuszminisztérium a régi Nemzeti nevét Pesti Magyar Színházra változtatta. 2002-ben, az új Nemzeti Színház felépülésekor viszont a megnevezett vagyontárgyak között – vagyis amelyeket az új teátrumnak kellett átadni – az alkotóház nem szerepelt. Így lett 2000 óta a Magyar Színház tulajdona a Nemzeti Színház tagjain kívül más vezető színművészek, rendezők, dramaturgok számára hagyományozott villa.

2010-ben Őze Áron, a teátrum akkori igazgatója újra megnyitotta az épület kapuit, s vették birtokba újra előbb a társulat tagjai, majd a legendás színésznő születésének századik évfordulója alkalmából a sajtó és a nagyközönség számára is látogatható lett. 2014-ben pedig itt forgatták Szabó Szonja rendezésében a Pesti Magyar Színiakadémia végzős színész hallgatóinak Jaffa című vizsgafilmjét.

2017-ben Zalán János igazgatása alatt a Pesti Magyar Színház kezdeményezte, hogy a Nemzeti Színház vegye át a villa üzemeltetést, mivel a karbantartási munkálatokra a másik színház jobb költségvetéssel rendelkezik.

Forrás: Wikipedia